Pénteki aktív nap (
Steyr -
Almkogel -
Kneipp-friedensweg) után szombatra egy program volt kitűzve, de az kitette az egész napunkat. Kora reggel keltünk, mert 100 kilométer autózás várt ránk a Gesause Nemzeti parkig, túránk helyszínéig. Steyr-től az Enns folyót követve értük el Johnsbach-ot, kirándulásunk kiindulópontját. Apró kis hegyi településen Kölbwirt vendéglátóhelyiséget kerestük. Könnyen meg is lett, de nyolckor mikor ideértünk a parkolóban már nem volt hely. Kicsit odébb a tűzoltóság épülete előtt sikerült leraknunk a kocsinkat. Amíg a többiek pakolásztak én rögtön bevetettem magam a lenti képen látható legelőkre. Aminek az lett az eredménye, hogy a harmattól a nadrágom már a túra előtt teljesen elázott. De említésre méltó virágot nem találtam.
|
Johnsbach környéki hegyek |
Az aszfalt úton visszasétáltunk Kölbwirthez, majd széles földes úton elindultunk felfelé. A településből nem sokat láttunk, pedig az is megért volna egy kis nézelődést. Az előzetes túraterv viszont nagyon feszes volt, ezért nem akartam húzni az időt.
|
Kölbwirt felé |
Kölbwirt valójában egy alpesi vendégház étteremmel kombinálva. Az út mentén egy a földön heverő Kompass térkép segítette tájékozódásunkat, de az irányt mutató sárga tábla is gyorsan meg lett.
|
Kölbwirt |
E szerint a 601-es turistautat kell követnünk és körülbelül 3 óra ide a Hesshütte. 860 méter tengerszint feletti magasságból vágtunk neki a 2000 méter feletti Hochzinödl-nek.
|
Alpesi legelő |
A földes utat szűk fákkal fedett ösvény követte, majd kiértünk egy nagy alpesi legelőre. A villanypásztor mellett egy hatalmas kb. egy méter magas nőszőfüvet vettem észre, de nem tudtam megközelíteni, ezért képet csak lentebb láttok róla amikor visszafelé jöttünk, akkor kicsit bátrabb voltam
|
Vadállatok elől elzárt terület |
A vadállatok elől elkerített vagy fordítva nézve a háziállatoknak bekerített rész elhagyása után még mindig nagy tisztáson folytattuk utunkat. Keletre egy nagy vízesés volt a fák között, de szembe sütött a Nap, ezért ennek léfotózása is délutánra maradt.
|
Erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) |
Beérve a fenyőerdőbe aztán már nem csak a tájképek miatt kellett megállnom. Előbb erdei ujjaskosborok, majd egy elvirágzófélben lévő tojásdad békakonty miatt maradtam le a többiektől.
|
Tojásdad békekonty (Listera ovata) |
Sok-sok ujjaskosbor között egy-két bimbós általam beazonosíthatatlan nőszőfű és pár elvirágzott madárfészek békakonty is előkerült. Közben sziklás, köves itt-ott meredek ösvényeken bandukoltunk fel a hegyre.
|
Sziklás ösvény |
Sokszor leszakadtam a társaktól, például emiatt a körtike miatt is. Nem láttam még a növényt, nagy szerencsém volt, mert nem egy nagy termetű virág.
|
Középső körtike (Pyrola media) |
Fenyőerdők és tisztások váltogatták egymást, apró kis vízesések és sok-sok természeti látnivaló. Kisebb egy-két fős túrázok haladtak el mellettem. Nekik biztos ismerős volt már a táj, de engem minden kis fűszál megállásra kényszerített.
|
Apró zuhatagok |
|
Tisztás |
Hamarosan tőlünk északra feltűnt a Hochtor sziklarengetege és a távolban túránk célja is körvonalazódott, de a fenyők még kitakarták.
|
Hochtor alatt |
Unterer Koderboden 1235 méteres elágazásnál még megváltoztathattuk volna eredeti tervünket és célba vehettük volna a Hochtort, de maradtunk a Hochzinödl-nél és mentünk tovább a Hesshüttéhez.
|
Elágazás |
Újra fenyvesek és újra alpesi legelő mentén vezetett az ösvényünk. Reziék mindig előre mentek aztán ha volt egy pad vagy egy elfekvő fa akkor megvártak.
|
Visszatekintés |
|
Hochtor déli fala |
A nagy vizes, mocsaras legelőkön száz számra virágoztak a vadvirágok. Persze volt köztük kosbor is, mint például ez az erdei ujjas. De akadt pár bibircsvirág, zergeboglár, aszat vagy épp hölgymál is. Méghozzá Rezes!
|
Erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) |
Az alábbi képen talán az Unterer Koderboden alm egy kis vityillója látható a Hochtor déli előterében.
|
Alhavasi legelő |
Minden kis virágot lefotóztam, hogy aztán itthon beazonosítsam, ilyen volt ez a bókoló gyömbérgyökér is. Fogalmam sem volt mi ez, de jól nézett ki és nem volt ismerős. A facebook-os növényhatározós csoport segítségét innen is köszönöm.
|
Bókoló gyömbérgyökér (Geum rivulare) |
A zergeboglárt már ismerősként köszöntöttem, előző nap az Almkogel-en is láttam bőven belőle.
|
Európai zergeboglár (Trollius europaeus) |
Aztán az egyik tisztáson, aminek sarkában a többiek pont rám vártak feltűnt végre teljes valójában a Hochzinödl. Meg is jegyeztem, hogy előttünk a célunk. Nem tűnt túlságosan távolinak, de azért kellett még hozzá sétálni bőven.
|
Célunk a Hochzinödl |
A gombos varjúkörmöt már tavaly a Zillertal-ban láttam, de jó volt újra megcsodálni az apró kis keszekusza szirmait. Nem nagy termetű, de lila színe miatt könnyen megtalálható növényke.
|
Gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare) |
A szúnyoglábú bibircsvirág már annál nagyobb, ővele a Raxon sikerült először összefutnom. Hazánkban is megtalálható, de nekem még csak Ausztriában volt hozzá szerencsém.
|
Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) |
Ezen a kis mocsaras részen is szétnéztem, de sajna hiába áztattam el magam, nem találtam semmi említésre méltót. Pedig még lefelé is belementem.
|
Mocsaras terület |
|
Alpesi ösvény |
A bérclapu nem egy különleges növény, de mellette sem tudtam csak úgy elmenni.
|
Havasi bérclapu (Adenostyles alliariae) |
Stadlalm nevezetű helyen tehenek legelésztek 1500-1600 méter körüli magasságban. Csendben, nyugodtan elsétáltam mellettük, szinte észre sem vették jelenlétemet.
|
Hochzinödl |
|
Tehenek és a Hochtor |
Természetesen ez a legelő is telis-tele volt virágokkal, de itt már csak azokat fotóztam amik vagy nagyon szépek voltak vagy még nem láttam ilyet előtte. Ilyen volt ez az apró kis fehér virág a havasi habszegfű.
|
Havasi habszegfű (Silene alpestris) |
Rövid séta után megérkeztem Gamsbrunnhoz, frissítőpont (kút) és elágazás is egyben. A társak már tovább álltak, ezért csak megtöltöttem a kulacsomat és már mentem is utánuk.
|
Gamsbrunn |
Nyugatra a Sulzkar alm felé lehetett volna fordulni, de mi északra a mindössze 15 percre lévő Hesshüttéhez tartottunk.
|
Elágazás Sulzkar felé |
Pár perc után a Hochtor és a Hoczinödl közötti nyeregben feltűnt a menedékház. Ahogy közeledtem egyre nagyobb lett a turista forgalom is.
|
Távolban a Planspitze és alatta a Hesshütte |
Közben elhagytam a fenyveseket és a törpefenyves, sziklás régióban botorkáltam a házig. Az alsó képen jól látszik az éles határ ahol véget ér a dús zöld vegetáció! Felette már csak csenevész növények élnek meg.
|
Hochtor |
De ha van egy kis táptalaj érdekes növényeket figyelhetünk meg. Ilyen például a nárciszképű szellőrózsa vagy lentebb valamelyik harangvirág. De enciánok és bibircsvirágok is voltak még ebben a magasságban.
|
Nárciszképű szellőrózsa (Anemone narcissifolia) |
|
Közel a hütte! |
|
Dunkle Glockenblume (Campanula pulla) |
Az 1699 méter magasan fekvő Hesshütte kedvelt célpont, illetve kiindulóhely a hegységben. A Hochtor és a Hochzinödl mellett a Planspitze is mászható innen, valamint az Enns folyó völgyéből a Wasserfallsteig nevű útvonalon is feljöhetünk ide.
|
Tanácskozás a Hesshütte előtt |
A sziklák között apró kis kék virágok a havasi tárnicsok bújtak meg. Én tavaszinak néztem, de ilyenkor, július elején azok már nem virágoznak.
|
Havasi tárnics (Gentiana nivalis) |
|
Hesshütte |
Az alábbi képet a hütte oldalán fotóztam, ennek ellentmondó információkat találtam a ház hivatalos weblapján
www.hesshuette.at A magasság és az építés éve sem stimmel. 1687 méter itt és 1699 méter a honlap szerint. Az interneten két évvel korábban 1893-ban épült. De az is lehet, hogy akkor alapították és két évbe telt míg elkészült.
|
Hütte tábla |
Nevét Heinrich Hess-ről a Gesause csoport felfedezőjéről kapta. Mai formáját 1996-ban nyerte el, 2004-ben a környezettudatosság szellemében biológiai szennyvíztisztítót is kapott a ház.
|
Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) |
A srácok már a hütte teraszán söröztek mire ideértem. Én is ittam velük egyet, aztán gyors körbenéztem a ház körül. A Hochtor felé eső oldalt a ház mögött van a téli szállás, délre pedig a mellékhelyiség.
|
Indulok felfelé |
Ebből a völgyből jön fel a Wasserfallsteig. Ez is érdekes lehet, de majd egy másik túra alkalmával.
|
Északi völgy |
Sörözés közben egy fiatal lányokból álló csoport fejen állt és közben fotózkodott! :)
|
Fejen álló lányok |
Még közel 500 méter szintkülönbség várt ránk és tudtam, hogy nekem még sok fényképet kell csinálnom, ezért elmutogattam a többieknek az irányt, majd előre indultam. A direkt úton másfél a panoráma úton két óra innen a Hochzinödl.
|
Két út visz a csúcsra |
Az út elején folyamatosan lefelé tekintgettem, nagyon tetszett a ház és a Hochtor keleti oldalának kárfülkéje. Na meg néztem mikor indulnak utánam a többiek. Egy egész sorozatot össze lehetne vágni ezekből a képekből.
|
Hochtor és a Hesshütte |
|
Hochtor |
Itt már jönnek a fiúk és jól látszik milyen meredek is volt valójában ez a turistaút.
|
Srácok is kapaszkodnak felfelé |
Persze azért a kövek között itt is vannak virágok, itt épp egy szép csokor havasi szegfű látható.
|
Havasi szegfű (Dianthus alpinus) |
A Hochtor mellett még a Planspitze is 2000 méter feletti csúcs, ez is egy szép kis túra lehet, a Hesshüttétől fel kell menni a gerincre és azon végig a 2117 méteres csúcsra.
|
Törpefenyvesben |
Ilyen és ehhez hasonló ösvényeken bandukoltunk fel a Hochzinödl-re. Az idő és a környezet is igazán pazar volt.
|
Heaven street |
A jelzéssel sem spóroltak a sógorok, bár az út jól követhető volt még ilyen sűrű festés nélkül is
|
Osztrák jelzések |
Miluék előrementek, Rezivel kettesben zártuk a sort. A sok fotótéma miatt elég gyakran megálltunk, pontosabban én ki sem kapcsoltam a gépet. Gondoltam minek 1-2 perc után úgyis be kell kapcsolni.
|
Alpesi ösvény |
|
Havasi magcsákó (Dryas octopetala) |
Hochtor a hegység és a nemzeti park legmagasabb pontja a maga 2369 méteres magasságával. Lenti képen bal oldalt látható, jobb szélen a Planspitze és köztük a három kis csúcs közül a legmagasabb a Rosskuppe.
|
Hochtor-tól a Planspitze-ig |
Még mindig nem értünk fel, de már egy kis gerincre felkapaszkodtam, ahonnan át lehetett látni a szemközti oldalra a Sulzkaralmhoz. A képen a Sulzkarsee apró kis, zöld színű tengerszem figyelhető meg a fenyvesek között.
|
Sulzkar tengerszem |
|
Gerinc |
Egy mászó már lefelé tartott, de nem a jelzett turistaúton, hanem a fentebb már említett gerincen. Térképek nem jeleznek arra utat, de biztos tud egy rövidítést lefelé, amit mi nem!
|
Hegymászó |
Aztán végül öt óra séta után kettő órakor végre fent voltunk a Hochzinödl 2191 méteres csúcsán. A kiírt számok alapján négy és fél óra menetidőt tudtuk tartani, mert legalább fél órát pihentünk a Hesshütte teraszán.
|
Hochzinödl csúcsán |
A csúcson fantasztikus körpanoráma fogadott. Az időjárás is tökéletes volt ehhez.
|
Északi panoráma |
A hegycsúcsok azonosításában egy kissé már öregecske tábla segített.
|
Hochzinödl panorámája |
Leültünk a kereszt alá egy kissé szélvédett helyre és megebédeltünk. Nagy vihar lehetett a napokban, mert kidőlt a meteorológiai állomás is.
|
Kidőlt meteorológiai állomás |
Ebéd után aztán szétnéztem a kövek közt és rengeteg apró kis tárnicsot találtam.
|
Apró tárnics (Gentiana pumila) |
Beírtuk magunkat a csúcskönyvbe, megcsináltuk a fotószünetes fotókat és fél óra után elindultunk lefelé a panoráma ösvény felé.
|
Indulunk a panoráma ösvény felé |
A Hochzinödl északkeleti oldala sokkal lankásabb mint a délnyugati ahonnan feljöttünk. Sziklás, füves ösvényeken bandukoltunk a Hesshüttétől pont ellenkező irányba.
|
Hochzinödl északi oldala |
Az egyik magaslatról aztán jó 1400 méterrel alattunk feltűnt az Enns és mögötte a túlpart 2000 méter feletti magaslatai
|
Enns völgye |
Itt is folyamatosan lemaradtam, a gépet ki sem tudtam kapcsolni folyamatosan jöttek a fotótémák.
|
Arra kell mennem nekem is! |
|
Hochzinödl lankás keleti fele |
Nem csak előre hanem visszafelé is tekintgettem, jó nézett ki a Hochzinödl is, de a Hochtorral párban még jobban mutattak.
|
Hochzinödl és a Hochtor |
Grosser Buchstein, Kleiner Buchstein és a Tieflimauer magaslatai figyelhetőek meg az alsó képen balról, jobbra sorban az Enns folyó felett.
|
Gesause Nemzeti Parkban |
Gass nevű pontnál fordul vissza az út Hesshütte felé, itt már közel 300 méterrel voltunk a Hochzinödl alatt, de még mindig közel 1200 méterrel az Enns felett!
|
Ákos és alatta 1200 méterrel az Enns |
Szép lassan beértünk a törpefenyők közé, ahol megszaporodtak a virágok is. De most már tényleg csak azokat fotóztam amik újak voltak.
|
Visszafelé a Hesshütte felé |
|
Panoráma ösvény! |
Már látszott a menedékház amikor egy nagy bokor rododendron keresztezte az utamat. Itt addig időztem, hogy utolért a mögöttem sétáló osztrák pár, félreálltam elengedtem őket majd folytattam a fotózást.
|
Már közel a hütte! |
|
Borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum) |
A srácok már a hütte teraszán pihenték ki a csúcs fáradalmait, csatlakoztam hozzájuk egy rövid időre, majd előre indultam mondván úgyis utolérnek.
|
Ismét a Hesshütténél |
Innen már ismert volt az út, felfelé három óra volt kiírva, lefelé csak kettő. Voltak területek, amiket kicsit tüzetesebben át akartam nézni. Ilyen volt ez a bibircsvirágos mező is.
|
Bibircsvirágok sokasága |
|
Sziklai habszegfű (Silene pusilla syn. heliosperma quadridentatum) |
Ez a tábla sem tűnt fel idefelé jövet. 120 kilométeres körtúra során 8 alpesi menedékházat kell érinteni, eközben 8500 méter szintkülönbség vár a kirándulóra. A Gesause Hüttenrundwanderwegről hasznos infókat a
www.bergfex.at vagy a
www.gesaeuse.at oldalakon találtok!
|
Hüttenrund wanderweg |
Felfelé jövet zászpát sokat láttam és fotóztam is, de az a példány nagyon megtetszett és ha már lekaptam megmutatom nektek.
|
Fehér zászpa (Veratrum album) |
Sok helyen megálltam, de azért jó tempóban haladtam lefelé, bíztam benne, hogy minél később érnek utol a társak. Így legalább még több időm lesz keresgélni.
|
Visszatekintés |
Gombos varjúkörmöt már sokat láttam, de erdeit még csak most. Sokkal magasabbra nő és lilás szirmok helyett fehéreket növeszt, ezáltal könnyű őket megkülönböztetni.
|
Erdei varjúköröm (Phyteuma spicatum) |
Rezi virágját a Rezes hölgymált is lekaptam, de a Mecsekben is őshonos erdei borkóró is lencsevégre került.
|
Rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum) |
|
Erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) |
Ahogy haladtam lefelé folyamatosan magam mögé nézelődtem, de csaknem akartak jönni a többiek.
|
Pihenőhely |
Aztán erre a nagy vizes legelőre értem, ahol már felfelé is körbeszaglásztam, de most még alaposabban. Itt letértem az ösvényről és térdig érő fűben, néhol bokáig érő sárban keresgéltem mocsári nőszőfű után. Az ösvényen közben utolértek a többiek, majd le is hagytak.
|
Erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) |
Nőszőfű sajnos nem lett, de rengeteg ujjaskosbor és zászpa között egy gyönyörű kétlevelű sarkvirág is horogra akadt.
|
Fehér zászpa (Veratrum album) és lakója |
|
Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) |
|
Erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) |
Ezután azon voltam, hogy én érjem utol a srácokat, már majdnem sikerült, amikor ismét meg kellett állnom egy virág miatt.
|
Sziklagomba |
|
Erdei ösvény |
Az ösvény oldalában egy bimbós vörösbarna nőszőfüvet találtam, keresgéltem hátha van másik is, ami már kinyílt, de sajnos csak ez volt. Ennek is örültem azért, mert mind ezidáig még nem volt hozzá szerencsém.
|
Bimbós vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens) |
|
Vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens) |
Már egészen lent Johnsbach-nál jártunk, amikor a reggel ellenfényes vízeséshez értünk. Most sem voltak valami jók a fények, de ha már itt vagyunk gondoltam lekapom.
|
Wasserfall |
Hat után pár perccel értünk le a falu határába, ismét látótávolságba kerültek a srácok, de megint nem sikerült beérnem őket.
|
Johnsbach körüli legelők |
Reggel a villanypásztor mögött talált ismeretlen nőszőfüvet most végre le akartam rendesen fotózni, ezért leraktam hátizsákom és rákészültem nagyon. De hiába erőlködtem messze volt, ekkor a hasamhoz raktam a fotóstáskámat és azzal toltam el a villanypásztort, közben pedig a kezemet amennyire csak tudtam kinyújtottam. Ennek az lett a vége, hogy pár kép után lecsúszott a táskáról a villanypásztor és megcsípte a hasamat. De nem adtam fel újra próbálkoztam, míg végül sikerült pár használható képet készítenem a növényről. A facebook-os növényhatározós csoport rajnai nőszőfűnek ismerte fel. Jó erős vastag és magas szára volt, legalább 50-60 centiméter magas lehetett.
|
Rajnai nőszőfű (Epipactis rhodanensis) ? |
Négykor indultam a Hesshüttétől és fél hétre értem le Johnsbach-ba. A két órát nem tudtam tartani, de kicsit kevesebb fotószünet mellett könnyedén le lehet érni két órán belül.
|
Visszaérve Johnsbach-ba |
Kilenc és fél órás túra végén a fiúk is jól elfáradva vártak az autónál, a hátralévő másfél órás autóút már senkinek nem hiányzott. De nem volt mit tenni vissza kellett mennünk Steyr-be. Köszi a türelmet és a túrát!
|
Útvonalunk a Gesause nemzeti Parkban |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése