Gyerekkoromban a családdal több éven át a Mátrába jártunk nyaralni. Mátraszentimre volt a központ és innen tettünk kisebb csillagtúrákat a közelbe. Kitaláltam, hogy ráveszem a szüleimet és az egész családot, hogy milyen jó lenne nosztalgiázni és visszamenni a Mátrába. Nem kellett sokat győzködnöm őket, így vasárnap reggel összeállt a csapat és két autóval nekiiramodtunk. Emlékszem régebbről mikor mentünk már távolból kirajzolódtak az Északi középhegység vonulatai. Most is szép időnk volt és már Jászberény előtt Alattyán határában feltűnt a Mátra. Innen már látszott a cél. Gyöngyös előtt egy kis pihenőt tartottunk, majd innen meg sem álltunk Sástóig.
|
Sástó |
Az ország legmagasabban (507 méter) fekvő tavánál gyakran megálltunk mikor jöttünk nyaralni. A 90-es évek közepén is volt már itt kemping és kilátó, de alig ismertem rá a helyre. Egy turista paradicsom lett, annak minden jó és rossz velejárójával. Büfésor, ringlispíl, csónakázó tó, téli-nyári bobpálya, fizetett parkoló és még a kilátóért is fizetni kell. Bár nem vészes a belépő, mert a felnőtteknek 200.- és a 6 év feletti gyermekeknek 100.- forintot kell fizetniük. Az 50 méter magas kilátó egy régi fúrótorony, Algyő mellől szállították ide.
|
Sástói kilátó |
Rövid séta után továbbindultunk Kékestetőre. Vasárnapi jó időben rengetegen választották pihenésül a Mátrát. Gyalogosan, futva, kerékpárral, motorral, de sokan mint mi is autóval érték el az 1014 méter magas csúcsot. Itt is fizetős parkoló (200.-/óra), valahol jó, mert a Mecsekben mindenhol fel-fel törik az autókat a parkolókban. De az már nagyon nem tetszett, hogy újból kirakodóvásár fogadott bennünket. Biztos a hétvége, meg a Pünkösd miatt, de mégis nagyon zavart.
|
Az ország teteje, Kékestető |
Nem is maradtunk sokáig, felsétáltunk a csúcskőhöz, onnan kicsit tovább az északi sípályához. Szép volt az idő távolban a Tátra is fel-fel tűnt. Mindenki meg-meg állt a piros-fehér-zöld szikla előtt, mellett egy-egy fénykép erejéig. A motorosok pedig az elhunyt motorosok emlékhelyénél rótták le a tiszteletüket.
|
Kékestetői tv-torony és a Hegycsúcs Hotel |
A tanulság, hogy legközelebb hétköznap és gyalogosan kell ide jönni! Most már eredeti célunk felé vettük az irányt és meg sem álltunk a Bőgős-rétig. Menet közben csalogatott Galyatető közelsége, de a korábbi tapasztalatok miatt inkább a nyugodtabb tisztást választottam következő pihenőhelyül.
|
Bőgős-rét a Mátrában |
Ez a tisztás egészen közel van Mátraszentimréhez, legtöbbször erre túráztunk. Erre kellett menni Galyatetőre és útközben mindig elmentünk a Piszkés-tető-i csillagvizsgáló mellett is. Olyan hosszú fárasztó túrák voltak ezek emlékeimben, pedig csak pár kilométer az egész. Piknikeztünk, labdáztunk én egy kicsit fotózgattam, felfedeztem a környéket.
|
Gyöngyházlepke |
A piros kereszt túrajelzés a Darázs-hegyet megkerülve ér be Szentimrére. Itt vezet a Mária zarándokút Mátrai szakasza is. Egy szépen karbantartott tanösvény is található itt, ami elvezett minket egy szénégetőhöz. A rövid séta alatt megismerkedhetünk a környék flórájával, faunájával és legvégül az erdőgazdálkodás fontosságáról is olvashatunk.
|
Szénégető és kis kunyhó a Bőgős-réten |
Mátraszentistvánra ugrottunk át, ahol a Vidróczkí csárda előtt pihentünk egyet. Még a Bőgős-réten találkoztunk egy családdal, akikkel hála istennek újból összefutottunk. Ugyanis a tisztáson hagytuk a labdánkat.
|
A mátraszentistváni Vidróczkí csárda |
A Mátraszentlászlón átutazva láttunk egy szuper játszót, visszafelé meg is álltunk itt. Amíg a gyerekek játszottak én felszaladtam a Vörös-kő kilátóhoz.
|
Vörös-kői kilátó |
A 2005-ben felújított kilátótorony. 781 m-es magas Vörös-kő hegyen található, tiszta időben nagyon szép kilátás van innen a Mátra bérceire.
|
Kilátás a Vörös-kő kilátóból |
Innen már tényleg Mátraszentimrére mentünk, csak mint kiderült Pünkösdi Bórnapok voltak, emiatt a falu jó része le volt zárva a kocsiforgalom elől. Azért a templom mellett még fel tudtunk kanyarodni a Narád Hotel felé, amerre a házikónk van. Sok minden változott azóta, de azért fel-fel ismertem a környéket, a boltot, a postát... Megfordultunk és még benéztünk a falu másik végbe is. Itt láttuk a legnagyobb változást, mivel 2007-ben leégett a Szlovák csárda. Egy tábla hirdeti, hogy hamarosan felépül, de még el sem kezdődtek a munkálatok. Mátraszentimre tengerszint feletti magassága: 750 - 820 méter, ezzel Magyarország legmagasabb lakott települése.
|
Mátrai rengetegben |
Parádsasvár felé autózva egy helyen a műút és egy turistaút találkozik, meseszép kilátás van itt északra. Meg is álltunk egy fotószünetre. 2006 januárjában mikor utoljára voltam erre, pont itt mentem el amikor átsétáltam Kékestetőről Galyatetőn át Mátraszentimrére.
|
Kilátás északra egy mátrai műútról |
Egy havas kép ugyaninnen, még a 2006-os kiránduláson készült.
|
Télen ugyanezen a helyen |
Elugrottunk még Parádsasvárra, ahol kerültünk egyet a településen, megtaláltuk a szebb napokat megélt üveggyárat és persze az öt csillagos Kastélyhotelt. A Károlyi-kastélyt 1872-ben építették Ybl Miklós tervei alapján.
|
Kastélyhotel Sasvár |
Innen már hazaindultunk, több kisebb megálló után este érkeztünk vissza Tiszakécskére. Már csak egy pünkösdi bejegyzésem van hátra, Tőserdőről fog szólni, remélem hamarosan el is készül.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése