Tettye-Flóra-Mandulás-Niké

  A vasárnapi hosszabb futás után - amiről már készül a bejegyzés - ma nem akartam sokat menni, de mindenképp át akartam mozgatni az izmaimat. Ezért nem mentem a hajnali fejlámpás futásra helyette ma is egyedül tettem egy rövid kört a Mecsekoldalban. Háromnegyed hatkor indultam és persze csak útközben vettem észre, hogy otthon maradt a fejlámpám. De gondoltam hat után már úgyis világos van. Indulás előtt kezdett el csöpögni az eső, de különösebben nem zavart, egész napra jó időt mondtak. Reméltem csak futó zápor! A Tettyénél mikor kinéztem a városra, csupa felhő volt az ég, keleten már a horizont sárgállott az ég alja. 

Hajnalban a Tettye felett

Erősen fújt a szél és a Misina felől sötét felhők gyülekeztek felettem. Egy pillanatra megfordult e fejemben, hogy visszafordulok még mielőtt elkap a zivatar. Aztán elhessegettem és félhomályban lámpa nélkül elindultam az Irma úton fel a Dömörkapuhoz. Mivel pont arra mentem, amerről a felhők jöttek ezért gyorsan belefutottam az esőbe. Csakhogy nem sima eső volt, hanem jégeső! De szerencsére nem dió nagyságúak estek és nem is túl sokáig. Pár perc alatt elállt. Mire a buszfordulóhoz értem már nem is esett és ki is világosodott. 

Félig takart Kelet-Mecsek

Az exvidámpark mellett kiszaladtam a Flóra-pihenőhöz. A felhők mögül a Zengő és a Hármas-hegy még pont kilátszott, valamint keletre a város és a Szársomlyó is. Megnéztem egy hét alatt mennyit változott a helyzet leánykökörcsin fronton. Azt kell mondjam sokat, a múlt heti pár tővel szemben most már rengeteg kibújt. Virágjuk még nincs, de szemmel láthatóan jó évük lesz, ha nem szól közbe a csütörtöki havazás! Miközben a virágok között sétáltam megjelent a Napocska, de csak rövid időre jött fel, mert egyből egy nagy felhő be is takarta. 

Napkelte és napnyugta

Visszaszaladtam Dömörkapuig, majd a Mandulást vettem célba. Elfutottam az épülő, szépülő Állatkert előtt, majd tovább a játszótéren át és az erdei tornapályára. Azon tettem egy kört meglestem a csillagvirágokat. Sajnos még mindig nem nyílnak! Egyre többen vannak, törik át az avart, de még csak bimbózót sem találtam. Ellenben meg vannak az első majomkosborok. Elhatároztam, hogy figyelemmel követem a fejlődésüket!

Csillagvirág levelei

Majomkosbor levelei

Persze nekik még csak a leveleik látszanak, majd április vége felé, május elején kezdenek virágozni. Már majdnem hét volt mikor elindultam hazafelé. ezúttal nem a Kikelet hotel felé mentem, hanem a volt Mandulás kempingen egyenesen át le a Niké szoborhoz. Van egy csapás, ami tényleg egyenesen megy le a Mandulástól, háromszor is keresztezve a műutat. 

Uránváros és a távolban a Papuk

Az elmúlt napok és a hajnal szürke, ködös időjárása után végre kék volt az ég. Még a horvátországi Papuk hegység is látszott a távolban. Ilyenkor bánom, hogy mennem kell dolgozni, mert nagy valószínűséggel a Badacsony is látható lett volna a Tubesről!

Niké szobor Pécs felett

Negyed nyolcra már otthon is voltam, negyed órába még egy hosszabb fotószünet is belefért a Nikénél! Laza tíz kilométer volt, csak úgy hét indítónak!